Hol húzódik a magánszféra és a közösségi szféra közötti határ? Ez azért lényeges kérdés, mert egyértelművé kell tenni, hogy mikor lehet hivatkozni a magánélet megsértésére és mi az a határ, ameddig az egyénnek tűrnie kell a magánszférájába való behatolást.
Amikor harcolni kell a magánélet védelméért – III. rész. Cikksorozatunk tanulságos történeteket és jogeseteket mutat be a közszereplők magánéletének védelméről
Szabó Máté Dániel megfogalmazása szerint a magyar jogrendszerben nem található egyetlen kifejezés, ami a privacy fogalmát annak teljességében át tudná adni. Ez azért fontos, mert több védett jogtárgy jelenik meg a magyar jogban, ami a magánélet védelméhez fűződik.
Napjainkban már nem a fizikai önmagunk, hanem azon adatok alapján ítélnek meg minket, amelyek fellelhetőek rólunk. Így, a társadalom jelentős százalékáról a tudta és aktív hozzájárulása nélkül hiteles képet készíthet bármelyik médium. A helyzet határozottan kétségbeejtő.
Mészáros Nóra joghallgató párbajtőrben az Országos Bajnokságon egyéniben hetedikként végzett és tagja volt a bajnok csapatnak is. A ranglistán a legjobb tizenkettő között jegyzik.
Az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó szabályok az utóbbi években komoly jelentőséget kaptak. A magyar szabályozás lehetővé teszi ennek létrehozását, ám egy kevésbé ismert joganyagról van szó az esetek csekély számára való tekintettel. Ebből kifolyólag kihívásnak tekintettük, amikor 2012 szeptemberében irodánk megbízást kapott egy azonos nemű pártól, akik a segítségünket kérték bejegyzett élettársi kapcsolatuk létrehozása ügyében. Mivel az egyik fél harmadik országbeli állampolgár, a vízuma érvényességi ideje behatárolta a rendelkezésünkre álló időt a szükséges előfeltételek megteremtésére.
